Már harmadik napja esik. Még szerencse, hogy a szénát behortuk a szín alá, a kaszálóra meg jól jön az eső, ha így halad két hét múlva újra kaszálunk. Na nehogy azt hidd, hogy úgy mint régen, na nem, már mi is géppel kaszálunk. A trakira felrakjuk az adaptert, aztán jön a rendsodró, bálázó és a beszállítás. Csak a meredek, kis oldalakat kaszáljuk kézzel, de azokat inkább legeltetjük.
Ja az eső nem baj, hogy esik, de annyira utálom az ázott birka szagát, hogy na, ilyenkor mindig eszembe jut, hogy inkább a fűrésztelepen kéne dolgozni. Eccer vplt egy kisbojtár itt, hát annak olyan furcsa szaga volt mindég. Gondoltam csak meg kérdem, hogy miért nem fürdik. Azt mondta, hogy fürdik ő, legalább hetente, de még így is nagyon birkagané szaga volt. Látom ám eccer, hogy amint megy a nyáj után le-lehajol s valamit zsebre tesz. este mondom neki, hogy mutassa csak meg a zsebjit, hát látom ám, hogy teli van birkaszarral. Ezért vagy te ilyen büdös, te gyerek, mondo, azt mit csinálsz avval a szarral? Na erre elmeséli, hohy szed áfonyát, azt megszárítja és a ganét közé keveri, így nagyobb lesz a súlya, az átvevő meg nem veszi észre, hogy egy kicsit más a bogyó. Hínye te gyerek, mondom, még jó, hogy nem te kosztolsz engem, mer má felfordultam volna. Írtam is egyből a rokonoknak, hogy a bótba ne vegyenek szárított áfonyát.
Na persze, ha süt a Nap akkor jó elheverészni a subán és csak furulyázni, vagy faragni. A múlt héten eladtam egy kazal fakanalat meg favillát. Úgymondják viszik le a városba onnét meg tovább a vásárba. A népek meg vannak mostanába őrülve a fa dolgokért. Hiába, no, mondják, hogy ügyes kezem van. Tudok faragni, fejni, bár abba nem tudom mennyire vagyok ügyes, még egy birek sem panaszkodott... tudok puliszkát tenni, meg egy smást is.
Becsukom a gépet, mert látom, hogy jön a fejérnépem....
